Egy kis magán...

A napokban - hetekben nem nagyon tudtam koncentrálni az általam kedvenc és igen sokszor látogatott blogokra úgy, ahogy én szerettem volna. Az ok összetett.

Írtam már talán, hogy KicsiKalex mostanság többet betegeskedett, mint szerettük volna... Nos, hétfőn reggel megműtötték, kivették a manduláját. Ami persze nem tűnik olyan nagy dolognak, de engem vmiért mégis jobban megviselt, mint gondoltam. Erre azt hiszem nem lehet kellőképpen felkészülni! Lelkileg megviselt. :o(
Mert úgye az ember hall a médiában sok jót és rosszat ezzel kapcsolatban, és persze hiába is nem szeretnénk, de a rossz tapasztalatok vhogy jobban beívódnak az emlékezeteinkbe... az ember agya jár, és kattog, ... ... feleslegesen. Ebbe sajnos én is beleestem.
Persze azóta KicsiKalex jól van, és itthon vagyunk, de a műtét előtti órák és a műtét utáni órák megöregítettek!
Azóta én is jól vagyok, mert igaz, hogy nehezen beszél, mert fáj a torka; eszik pépeset, mert korog a poci; mosolyog néha, mert alapvetően egy kis mosolygós tünemény; de... lelkileg őt is megviselte ez az egész.
Most már alakul a dolog, lassan visszatér a jó kedv és a derű - de azért még előttünk van az-az egy hét a rizikós hét, aminek el kell telnie hogy megnyugodhatssunk.
Nos, ha nem bánjátok, most KicsiKalex-ra koncentrálok, és ha letelt az egy hét, jövök vissza hozzátok!

A csomagot a nyerteseknek, természetesen postázom! :o)

Szép napot Mindenkinek!